A Man. Citynél, a Poolnál és az Arsenalnál is tudják – az ellenőrzésnek tétje van…

62

A labdarúgó Bajnokok Ligájában a legjobb nyolc közé négy angol csapat – a Liverpool FC, a Manchester City, a Manchester United és a Tottenham Hotspur –  is bejutott, és mindegyik együttesben találunk saját nevelésű, angol válogatott vagy U-válogatott futballistát. Az alábbiakban kicsit a kulisszák mögé nézünk. Külföldi tapasztalatok sorozatunkban ezúttal Muszbek Mihály sportközgazdász ajánlott figyelmünkbe egy tanulmányt, amelyben az MLSZ korábbi, sporttudományi munkatársa, Zalai Dávid mutatja be az angol labdarúgás utánpótlás-rendszerében 2011 óta történt változásokat, melyek a korosztályos világversenyeken korábban sosem látott sikereket eredményeztek Angliának – vele beszélgettünk a szigetországi helyzetről.

Zalai Dávid az MLSZ korábbi, sporttudományi munkatársaként négy hónapot töltött Angliában, szakmai tapasztalatszerzés keretében. Ez idő alatt az angol Premier League mindegyik klubjánál járt, mindegyik klub utánpótlásáról szerzett tapasztalatokat. Korábban járt tanulmányúton Németországban, Törökországban és Horvátországban is, de más országokból is vannak tapasztalatai, dolgozott a Puskás Akadémiánál is, így van összehasonlítási alapja a különböző rendszerek között. Az angol tapasztalatok abban erősítették meg, hogy bármely terület hatékony és sikeres működése csak és kizárólag egy gondosan kidolgozott és hosszú távú stratégia és rendszerszintű működési struktúra mentén képes érvényesülni.

Az angol utánpótlásrendszerről szóló tanulmányában azt fejti ki, hogyan jutott el a szigetországi utánpótlásképzés a 2000-es évek viszonylagos eredménytelensége után hat év alatt odáig, hogy 2017-ben, példátlan módon, néhány hónapon belül U17-es és U20-as világbajnokságot, valamint U19-es Európa-bajnokságot nyert Anglia, s az U21-es Eb-n a legjobb négy közé jutott.

DÖNTÉS ÉS STRATÉGIA

„Az angol labdarúgás vezetői 2010-ben hoztak egy döntést, hogy szeretnék modernizálni és új alapokra helyezni az utánpótlásképzést.A kitűzött célhoz meghatározták az oda vezető utat is, és nemcsak azt fektették le, hogy mit kell csinálni, hanem azt is, hogy mit nem. Ez 2011-től mutatkozott meg a gyakorlatban, amikor a Magyarországon is ismert belga auditáló cég, a Double Pass közreműködésével lefektettek egy utánpótlás-stratégiát,ami azt eredményezte, hogy hat éven belül szinte minden rangos utánpótláscímet megnyertek(egyedül az U21-es Eb hiányzik még a gyűjteményből – a szerk.).A 2018-as felnőtt világbajnokságon a franciák mellett a legfiatalabb kerettel jutottak be a legjobb négy közé. Az angol labdarúgás nyolc évvel ezelőtt hozott egy döntést, aminek eredményeképpen véleményem szerint még jó ideig, folyamatosan a világ legjobb nyolc csapata között tudnak végezni az angol válogatottak a különböző tornákon”– magyarázta Zalai.

Lássuk is, hogy miben állt ez a döntés, illetve az új utánpótlás-stratégia. Először is azt kell tudni, hogy Angliában az utánpótlás rendszerét nem a szövetség (FA), hanem maga a Premier League, az élvonalbeli bajnokságot is szervező testület felügyeli. A liga a különböző korosztályokat három nagy részre osztotta – U5–U11, U12–U16, U17–U21 – és mindegyik korosztályban meghatározott kritériumrendszereket és referenciaértékeket, amiknek meg kell felelniahhoz, hogy egy adott klub kiemelt akadémiai besorolást kaphasson, ezáltal a legmagasabb szintű bajnokságban versenyeztesse csapatait és a lehető legnagyobb összegű támogatásban részesüljön a ligától.

A RENDSZER ALAPJA AZ ADATBÁZIS

„A rendszer alapja egy hatalmas, központi adatbázis, amelybe az akadémiáknak egy felmérési protokoll alapján be kell vezetniük minden náluk futballozó gyereket, és U12-től nagyon részletes korosztály- és pozíció-specifikus statisztikai mutatókat kell a rendszerben számon tartaniuk– ment bele a részletekbe a szakember. – Ezek sok minden más mellett fizikai paraméterekre, biológiai érettségre, növekedési státuszra, annak alakulására, illetve a fizikai teljesítőképességre vonatkozó adatok, úgy mint például erő, gyorsaság, állóképesség és ezek speciális megnyilvánulási formái.

Ezekhez kapcsolódóan számos labdarúgó-specifikus és tudományosan elismert fizikai teljesítménytesztet fejlesztettek ki.Az adatokhoz korosztályonként megállapítanak referenciaértékeket, amiknek meg kell felelni és ami viszonyítási értékként szolgál. Ez minden egyes klub számára lehetővé teszi az egyes játékosok fizikai profiljának összehasonlítását a korosztály és pozíciós normákkal szemben az egész akadémiai rendszerben.A nemzeti teljesítménymérő tesztek már több éve futnak, és több ezer játékost teszteltek, így a labdarúgó-utánpótlás területén a valaha végzett egyik legnagyobb adatgyűjtészajlik az angoloknál. Ami kiemelten fontos, hogy ezeknek a teszteknek és a mért adatoknak a valós értéke nem egy adatbázis kiépítésében és bővítésében, hanem a kapott adatok felhasználásában, értelmezésében és gyakorlati hasznosulásában rejlik. Az adatbázist folyamatosan ellenőrzik,és rendszeres időközönként meg is látogatják az ellenőrök a klubokat. Interjúkat is készítenek a játékosokkal, vezetőkkel, stábtagokkal, hogy valóban elvégzik-e, megfelelően végzik-e azokat a teszteket, felméréseket, amiknek az eredményeit az adatbázisban vezetniük kell, és hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak, vagyis nem lehet csak úgy beírogatni valamit.

Az adatbázis vezetésén túl további követelményeknek is meg kell felelni. Ilyenek az infrastruktúráravonatkozó előírások, de meghatározzák azt is, hogy pontosan hány és milyen típusú szakembert,milyen foglalkoztatási formában kell alkalmazni, kinek milyen végzettséggel kell rendelkeznie. Vagy például kikötik az edző kontaktidejét,vagyis hogy egy nap hány órát kell a munkájával foglalkoznia, mert az edzőkkel szemben elvárás, hogy a napja nagy részét a munkájára, a játékosok minél hatékonyabb nevelésére fordítsa, akkor is, amikor éppen nem tart edzést. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a képzési folyamat során a játékosok minél több időt töltsenek kontrollált, tervezett képzés és edzői felügyelet mellett. Aztán vannak úgynevezett oktatási kritériumok is, hogy az edzéseken túl milyen, a sporthoz kapcsolódó területek oktatásában kell részesíteni a gyerekeket, hogy különböző technikai, taktikai, fizikai, mentális, életmódi ismeretekkel gazdagodjanak, amik által másoktól független döntéshozókká válhatnak, ezt külön oktatási vezető felügyeli. Erre példaként mondhatom, amit a Tottenham Hotspurnél láttam, ahol például nagy hangsúlyt fektettek a sportdietetikai oktatásra.”

FORRÁSOKAT ADNAK, DE A PÉNZ FELHASZNÁLÁSÁT SZIGORÚAN ELLENŐRZIK

Ez a fent vázolt rendszer az úgynevezett Elite Player Performance Plan (EPPP) koncepció, aminek az alapja, hogy a Premier League minden anyagi és szakmai támogatást, eszközt megad ahhoz, hogy a klubok meg tudjanak felelni az elvárásoknak,aminek köszönhetően egyre inkább növelni szeretnék az akadémiákról a Premier League-be kerülő játékosok számát, javítani a futballisták minőségét. Azonban fontos megjegyezni, hogy a központilag meghatározott EPPP koncepción túl, minden akadémiának rendelkezni kell önálló akadémiai stratégiával.

Zalai a tanulmányában kifejtette, tudományos kutatásokkal igazolták, hogy a Premier League vonatkozásában a 2006–2007-es idény és a 2012–2013-as évad között 30 százalékkal megnőtt a magas intenzitású (25km/h felett) futások gyakorisága, ötven százalékkal megnőtt az akciók, támadások száma, továbbá 80 százalékkal megnőtt a sprintek előfordulása és 35 százalékkal a hossza. A koncepció szerint ehhez a szignifikáns teljesítménynövekedéshez felnőni, illetve erre felkészülni csak és kizárólag az utánpótláskortól kezdődően megalapozott módszertani felkészítéssel lehet, és ezért is az utánpótláskorú gyerekek paramétereit, teljesítőképességét folyamatosan a Premier League-játékosokhoz is viszonyítják, hogy lássák, mennyit kell még fejlődni ahhoz a szinthez, miben kell az egyes korosztályokat, vagy akár az egyes posztokon játszó játékosokat a legtöbbet fejleszteni, hogy elérjék a PL-szintet.

Úgy tartják, PL-futballista ma már csak kitűnő előképzettségű és tudományos eszközökkel kiválasztott játékosokból lesz. Két-háromezer 12-14 éves előképzett gyerekből jó, ha egy vagy kettő alkalmas a PL által megkövetelt játékminőségre.A kiválasztás és a minőségi előképzettség, valamint a folyamatos teljesítményfigyelés és -ellenőrzés mindennek a kulcsa.

Mindezeket központilag az egész szisztémára érvényes és előírt módszertannal valósítják meg. Minden nap egyénre lebontva objektíven megállapítható és ellenőrizhető, hogy egy adott edzés elérte e a célját, illetve, hogy rövid, közép és hosszú távon a játékos milyen ütemben fejlődött.

„A Premier League pénzt ad a kluboknak az elvárt feltételrendszer megteremtéséhez, viszont a pénz felhasználását szigorúan ellenőrzik is– vonta meg az angol rendszer egyik legfontosabb tanulságát Zalai Dávid. – Több klubnál is olyan időszakban jártam, amikor az auditorok ellenőrzést tartottak, és azt kell mondanom, legyen szó a Manchester Cityről, a Liverpoolról, vagy az Arsenalról, érezhető volt az akadémiáknál a szakembereken, az akadémiai vezetőkön a feszültség, hogy az ellenőrzésnek tétje van, hogy az  elvárásoknak meg kell felelni, nem lehet elmismásolni a követelményeket. És alighanem ez a sikerek titka is, hogy van egy koncepció, világos követelményrendszer, azokhoz rendelt támogatási forrásokkal, melyek felhasználását megfelelően ellenőrzik, s a klubok mindent megtesznek azért, hogy a felállított követelményeknek megfeleljenek.”

Forrás:nemzetisport.hu

- Hirdetés -