Belgium: Az extra után jöhet a prémium – Bölöni

87

Bölöni László kupadöntőbe vezette csapatát, a Royal Antwerpet, amely csaknem három évtized elteltével nyerhet ismét jelentős trófeát.

– Gondolom, nagy volt az ünneplés a győztes meccs után.
– Nem egészen, mert miközben valóban örültünk a döntőbe jutásnak, nem feledtük, már az első meccsen el kellett volna oszlatnunk a kételyeket – válaszolta lapunknak Bölöni László, a belga élvonalbeli Royal Antwerp 66 esztendős, marosvásárhelyi születésű vezetőedzője, akinek csapata 2–1-es összesítéssel nyerte meg a Kortrijk elleni Belga Kupa-elődöntőt, s a fináléban az FC Bruges-zsel találkozik. – Hazai pályán csak döntetlenre futotta a Kortrijk ellen, pedig a helyzetek alapján hét kettőre kellett volna nyernünk, még büntetőt is hibáztunk. Csütörtökön tehát javítani kellett, s emiatt nyomás alatt futballoztak a játékosok. Szerencsére nem mutatkozott meg a feszültség, az első félidőben és a második elején is magabiztosan, kimondottan jól futballoztunk, aztán ahogyan a kupameccseken lenni szokott, a hajrában mindent beleadtak a hazaiak, úgy játszottak, mint az őrültek. Élvezték a hazai környezet előnyét, a kis méretű pályát, amelynek a talaja sem éppen a legjobb minőségű. Ennek ellenére uraltuk a meccset, a mi akaratunk érvényesült, a hajrában pedig mindent megtettünk a hazai gól elkerülése érdekében.

– Csapata összeállítását látva megállapítható, nem igazán használja a rotáció kínálta lehetőségeket. Miért?
– Egyrészt azért, mert edzői felfogásom szerint minden meccsen – legyen az kupa vagy bajnoki – a lehető legjobb formában lévő labdarúgókat küldöm a pályára. A másik ok ennél is egyszerűbb: az Antwerp kerete nem teszi lehetővé a rotációt.

– Remekül szerepelnek a bajnokságban, a harmadik helyről várják a hétvégi fordulót. Árulja el, mivel motiválja tanítványait annak érdekében, hogy ne csak a jó bajnoki eredményért, hanem a kupa megnyeréséért is harcoljanak? Netán prémiummal?
– Megette a fene, ha egy-egy labdarúgó vagy edző szeme előtt a pénz, nem pedig a dicsőség lebeg. Játékosként és edzőként sem a prémium hajtott, hanem egy-egy cím elnyerése, s aztán amikor a nyakamba akasztották az érmet, természetesen jeleztem az illetékeseknek, ne feledkezzenek meg a prémiumról. Így vagyunk ezzel most is. Szeretnénk elhódítani a kupát, ami nekem egyébként még nem sikerült Belgiumban, mert a Standard Liege-zsel „csak” bajnokságot és Szuperkupát nyertünk. És természetesen szeretnénk a legjobb hat között végezni a bajnokságban, hogy a felsőházban folytathassuk a rájátszást – csak utána következhetnek az anyagiak.

– Eldobom a klaviatúrát, ha azt mondja, mindig csak a következő meccsre gondol, s eszébe sem jut a márciusi kupadöntő. Az Antwerp mégiscsak huszonnyolc éve nyert legutóbb kupát, egyszer­smind jelentős trófeát…
– Azt csinál a számítógépével, amit akar, kakaóval is leöntheti, de egyelőre valóban csak a vasárnapi, Genk elleni bajnoki jár a fejemben. A csütörtöki összecsapás után azt kérdezte az egyik belga újságíró: eldöntöttem-e már, hogy kik rúgják a tizenegyeseket a döntőben? Ne kérje, hogy megismételjem a választ…

– Tudom, nemcsak a magyar, hanem az európai futballt is figyelemmel követi. Mit szól a Liverpool meneteléséhez, illetve Jürgen Klopp menedzser labdarúgásról alkotott felfogásához?
– A Liverpool mestere az egyik legjobb szakember az európai edzők között, de nem az egyetlen. Tudom, a magyarokhoz érzelmileg közel áll a német futball, én inkább az olaszt kedvelem, az ott dolgozó edzők munkája van a legnagyobb hatással rám.

forrás: nso.hu

- Hirdetés -