Csíra, az élet forrása

30

A csíráztatás során létrejövő változások
A mag tulajdonképpen a fiatal növények „tápanyagraktára”, amely ellátja őket a növekedés megkezdéséhez és a fejlődéshez szükséges energiával. A teljes növekedési folyamatot figyelembe véve a növény csíraállapotban tartalmazza a legtöbb enzimet. A csírával a szervezet lényegesen könnyebben boldogul vele, mint a száraz vagy hőkezelt maggal.  A csírából a tápanyagok könnyebben felszabadulnak.

Amint víz éri a magokat, rendkívül feltűnő változások mennek végbe azok összetételét illetően. A végbemenő változások természetes folyamatok, három különböző típusba sorolhatókegyes anyagok lebomlanak a magban; egyes anyagok a mag egyik részéből egy másik részébe vándorolnak; ezen kívül új anyagok építése történik a lebontott anyagok újraformálása által.

Ezen változások által ásványi anyagok és vitaminok halmozódnak fel a csírában, méghozzá az emberi szervezet számára könnyen felvehető formában. A növény fejlődése során ebben a fázisban tartalmazza a legnagyobb mennyiségű enzimet, amely segíti a hasznos anyagok felszívódását. A magban található keményítő a csírázás során egyszerű cukrokra bomlik le, mely azonnali energiaforrás a szervezetünk számára. A magban lévő összetett zsírok is alkotóelemeikre esnek szét, ezáltal a csíra olajtartalma könnyebben emészthető. A mag fehérjéi aminosavakra bomlanak, sőt, a csírában újabb aminosavak keletkeznek, így a csíra fehérjetartalma magasabb a magénál. (A szervezet számára az aminosavak előnyösebbek a fehérjéknél, mivel felhasználásuk során nem keletkezik húgysav, nem úgy, mint az összetett fehérjék lebontásakor.) A kísérletek és a kémiai elemzések kimutatták, hogy a csíráztatott hüvelyesek és gabonák teljes értékű fehérjéket tartalmaznak. (Teljes értékű fehérjének nevezzük azokat a vegyületeket, melyek az összes esszenciális aminosavat tartalmazzák.) Emellett a csírázás során a mag vitamintartalma óriási mértékben megnő. Ha a csírákat bevesszük az étrendünkbe, akkor garantált, hogy teljes értékű B12-vitaminhoz is hozzájutunk.

A csírafogyasztás jótékony hatásai

Számos kutatóintézet beszámol a csírák fogyasztásának gyógyító, fiatalító hatásáról. Az öregedés megállításával és visszafordításával kapcsolatos klinikai kísérletek során felfedezték, hogy a nukleinsavak, melyek minden élő sejt magjában, így a csíráéban is megtalálhatók, rendkívüli módon képesek megelőzni az öregedést. A csírázás során a növénykében megnő az RNS és a DNS mennyisége. A csírarügyben felhalmozódó nukleinsavak teljes mennyisége tíz nap elteltével magasabb, mint amennyi eredetileg a magbélben volt. Ha a külső forrásból származó RNS (ribonukleinsav) az anyagcsere-folyamatok során B-vitaminokkal, ásványi anyagokkal, aminosavakkal és cukrokkal lép reakcióba, akkor bejut a sejtekbe, ahol segít helyreállítani a sejtek leromlott anyagcsere-folyamatait, és ezzel párhuzamosan visszaállítja a normális enzimelőállítást és -működéstA csírák tehát fiatalító hatással vannak az emberi szervezetre, mivel nagy mennyiségben tartalmaznak RNS-t és DNS-t, fehérjéket, valamint egyetlen élő sejtjükben minden alapvető tápanyag megtalálható.

Állatokkal végzett kísérletek bebizonyították, hogy a csíra fogyasztása a szaporodóképességet is pozitív irányba befolyásolja. Számtalan esetben tapasztalták, hogy amikor az állatok takarmányába csíráztatott magokat vagy búzafüvet kevertek, akkor bizonyos idő elteltével a szaporodásra képtelen egyedek visszanyerték a szaporodóképességüket.

A csíra rendkívül aktív antioxidánsokat is tartalmaz, melyek segítenek a rák megelőzésében.

A csírafogyasztás – a csírák magas klorofilltartalma révén – segít a vérszegénység leküzdésében is. A klorofill és a hemoglobin kémiai összetételét tekintve nagyon hasonlít egymásra, és sok tudós jutott arra a következtetésre, hogy a klorofilltartalmú ételek nagyon gyors vérépítő hatással bírnak. Az elméletet számos kísérlet is alátámasztja: a megnövelt klorofilltartalmú étrend gyors javulást hozott a vérszegénységben szenvedő betegeknél. Ezen kívül a klorofill fogyasztása számos krónikus betegség (különösen a gyulladások) esetén felgyorsítja a gyógyulást.

Hogyan csíráztassunk?

A mesterséges eredetű ételek beszerzése helyett „kalandként” próbáljunk meg gabonákat, olajos magvakat vagy hüvelyeseket csíráztatni! Bármilyen edényben könnyen kifejlődnek, ha naponta öntözzük őket. Az elvetemültebb kalandorok 1-1,5 centiméteres termőföld vagy néhány réteg papírtörölköző segítségével könnyen létrehozhatnak egy konyhai kiskertet, ahol gyorsan, három-nyolc napon belül learathatják a termést. A dolog minimális helyet igényel: például ¼ csésze lencsének (vagy mungóbabnak) egy körülbelül 1 literes edény (befőttesüveg) kell. Ha például 25 dkg napraforgómagot csíráztatunk, akkor egy átlagos méretű tepsire (45 x 60 cm) lesz szükségünk ahhoz, hogy nagyjából 2 kg ízletes saláta elkészítéséhez elegendő zöld növényt kapjunk.

A csírát felhasználhatjuk salátákhoz és szendvicsekhez, de fogyaszthatjuk magában vagy valamely főétkezés kiegészítőjeként is, illetve levet is készíthetünk belőle.

A csíra előállítási költsége igen alacsony, mégis minden szükséges tápanyaggal ellát minket még a téli hónapokban is, amikor nehezebb nyers, élő ételeket beszerezni. A csírák tökéletes, vitaminban gazdag pótlói lehetnek a zöldségeknek és a gyümölcsöknek, ezen kívül teljes értékű, kiegyensúlyozott fehérjével is ellátnak bennünket. A tápértékük nem csökken az „aratás” és a tálalás közti időben, nem úgy, mint ahogy az a zöldségek és a gyümölcsök esetében tapasztalható.

A gabonák és a szárított hüvelyesek hamarabb megfőnek, ha a főzést megelőzően csíráztatjuk őket. A főzési idő lecsökkenésén kívül még egy előnye van az előzetes csíráztatásnak: az étel tápértéke is jelentősen megnő.

A legegyszerűbb felszerelés, mellyel a csíráztatáshoz rendelkeznünk kell: egy minimum 1 literes vagy annál nagyobb, széles szájú befőttesüveg és egy kis darab műanyag háló vagy géz, amelyet gumival rögzíthetünk az üveg nyakára.

Válasszunk a csíráztatáshoz megfelelő minőségű magokat: bizonyosodjunk meg arról, hogy nem öregek, és nem kezelték őket vegyszerrel. Néhány neves szakértő azt ajánlja, hogy használjunk penészedésgátló anyagot is, de ez teljesen szükségtelen, ha jó minőségű magokat veszünk, és követjük az utasításokat.

Egy kétliteres befőttesüvegbe töltsünk fél bögre hüvelyest vagy 2 evőkanálnyi gabonaszemet, de előtte távolítsunk el minden törött vagy repedt magot. Öntsünk rá annyi langyos vizet (ne forrót), hogy ellepje, és győződjünk meg róla, hogy legalább kétszer annyi víz van az üvegben, mint mag. Használjunk (ivásra alkalmas!) desztillált vizet.  Ezután rögzítsük a gézt vagy a hálót az üveg szájára.

Az áztatás során a magok eredeti méretük többszörösére dagadnak. A gabonákat 12 órán át kell áztatni, a hüvelyeseket 16 órán át. Nem fontos, hogy pontosan betartsuk a megadott időt. Nyáron ennél rövidebb idő is elég lehet. Tartsuk a magokat sötét helyen, meleg hőmérsékleten (30-38°C).

Áztatás után öblítsük le a magokat langyos vízzel, és alaposan csöpögtessük le őketA háló maradjon rajta az üvegen! Helyezzük az üveget egy tálba, és tegyünk alá egy összehajtogatott konyharuhát, hogy felszívja a vizet. Döntsük az üveget 45 fokos szögbe úgy, hogy a szája lefelé nézzen, és tartsuk sötét, meleg helyen.

Naponta legalább kétszer öblítsük át, és alaposan csöpögtessük le. A csíráztatás megkezdése után körülbelül három nappal már látható az eredmény. Ha az egyik nap esetleg elfelejtjük leöblíteni a csírákat, attól még nem károsodnak. Ha a levegő nagyon meleg és száraz, akkor öblítsük hosszabban és gyakrabban a magokat, és használjunk hideg vagy jéghideg vizet. Az, hogy hányadik napon fogyasztjuk el a csírát, egyéni ízlés kérdése. Ha készen állunk az „aratására”, akkor öblítsük le a csírát, majd csöpögtessük le, és tegyük a hűtőszekrénybe. A tároláshoz használjunk műanyag zacskót vagy üveget. Így nemcsak friss marad a csíránk, de tovább is fejlődik a hűtőben. Egy táplálkozási jótanács: tálalás előtt mindig öblítsük le a csírát, és legalább 2 óra hosszára tegyük ki közvetlen napfényre. A következő csíráztatás előtt mossuk el az üveget forró vízben (ne pattanjon el), és cseréljük ki a szűrőt a penészesedés és gombásodás megelőzése végett.

A lakásban nevelt fűféléket általában 1-2 cm mély földben érdemes nevelni, és öt-kilenc napon belül fogyaszthatók. Töltsünk meg egy tepsit (vagy bármilyen lapos edényt) sötét, porózus, kellemes illatú földdelKeverjünk hozzá trágyának 1 evőkanálnyi tengeri moszatot. Nedvesítsük meg a földet, de ne áztassuk el. Szórjuk szét a magokat úgy, hogy sűrűn, egymáshoz közel legyenek. Lazán takarjuk be egy műanyag lappal vagy egy kis földdelTegyük meleg, sötét helyre. Három nappal később vegyük le a fedelet, és tegyük az edényt világos helyre. Öntözzük szükség szerint.

Csírafajták
Számos csírafajta közül választhatunk, amelyek mindegyike különböző jótéteményekkel rendelkezik, és változatos ízeket kínál. Nézzünk meg néhányat közülük!

Napraforgó
Gazdag fehérje-, lecitin- és D-vitaminforrás (az utóbbi ritkán található meg növényekben). Magas a nyomelemtartalma, miáltal jótékony hatással van a csontokra, az izom- és szövettónusra, valamint a vörösvérsejtekre.

Hajdina
Segíti a megfelelő keringést, az emésztést és a kiválasztást, és segít közömbösíteni a sugárzások okozta káros hatásokat.

Lóhere
Vértisztítóként ismert, illetve magas kalciumtartalma miatt nyugtató hatással van a központi idegrendszerre. Növényi ösztrogéneket tartalmaz, amelyek kiegyensúlyozzák a hormonháztartást, emellett antikarcinogén anyagok is találhatóak benne.

Brokkoli
Sulforaphane-t tartalmaz, amely megakadályozza a rosszindulatú sejtburjánzást, emellett támogatja a szervezetet abban, hogy felszabadítsa a glutathione nevű enzimet, amely semlegesíti a karcinogén anyagokat, mielőtt azok károsítanák a DNS-t.

Retek
Kitisztítja a nyálkát a légutakbólféregűző hatással bír, és rendezi a bélflórát.

Mungóbab, lencse és adzuki bab
Oldható rostokat tartalmaznak, és segítenek elérni az alacsony koleszterinszintet azáltal, hogy a veszélyes LDL-koleszterint kitisztítják a vérből. Szabályozzák az inzulintermelést és a vércukorszintet, illetve vashoz is juthatunk általuk.

Görögszéna
Nyugtatja a nyálkahártyákat, tisztítja és támogatja az emésztőrendszert, valamint gyulladáscsökkentő. Ezen kívül kolint tartalmaz, amely akadályozza a zsírok lerakódását, csökkenti a koleszterinszintet, védi a májat, illetve segíti a szellemi egészség megőrzését.

Lucerna
Gazdag A-, B-, C-, E- és K-vitaminban.

Káposzta
Különlegessége, hogy U-vitamint tartalmaz, amely a nyálkahártyák egészségét biztosítja.

Zab, rozs, búza
Sok B- és E-vitamin található bennük. A B-vitamin elengedhetetlen az idegrendszer helyes működéséhez, az E-vitamin pedig a bőrt és a hajat táplálja.

A csírák fogyasztásával a szervezetünk energiát kap az öntisztításhoz, az immunrendszer irányításához és építéséhez, valamint egészséges sejtek létrehozásához, hiszen ezekből az apró növénykékből szinte kirobban az új élet. Akik ezt az élő ételt fogyasztják, észrevehették, hogy a csírák olyan életerővel és energiával látják el őket, amely messze meghaladja azt az energiaszintet, amelyet amúgy kizárólag nyers ételek fogyasztásával lehet elérni. A csírákról tehát elmondhatjuk, hogy élő étel lévén az egészséges táplálkozás fontos elemei. A csírák ellátnak minket az összes esszenciális aminosavval, zsírsavval, ásványi anyaggal és vitaminnal. Nemcsak „életenergia-erőművek”, hanem környezetbarát és gazdaságos élelmiszerek. Csíráztathatunk egész évben, a Föld bármely pontján.

Forrás: www.napfenyesgyogykozpont.hu
- Hirdetés -