Vitamin a konyhaablakból: ültessen kerti zsázsát!

15

A szó szoros értelmében gyerekjáték a nevelése, hiszen a legkisebbek is szívesen gondoskodnak a magokból látványos gyorsasággal előbújó, ízletes növényről.A kerti zsázsa (Lepidium sativum) a legfinomabb salátaként szerepel egy i. e. 1500 körüli kínai feljegyzésben, az első században élt Pedaniosz Dioszkoridész görög katonaorvos pedig a növény jótékony hatásairól is megemlékezik. A legrövidebb tenyészidejű zöldségünk a rómaiak közvetítésével jutott el a Kárpát-medencébe Babilonból, a mai Irán területéről.

Csíráztatáshoz a megmosott magokra engedjünk annyi vizet, amennyi ellepi őket. A tasakon feltüntetett áztatási idő letelte után a megduzzadt szemeket öblítsük le folyó víz alatt, majd naponta öblítsük át, és többszöri permetezéssel tartsuk nedvesen. A beáztatott és lecsepegtetett  magokat szórhatjuk nedves vattára, gézre. Egy evőkanál magból egy tányérnyi csíra fejlődik.

Vetéshez töltsünk homokkal kevert friss kerti földet egy virágcserépbe vagy tálcára. Sűrűn szórjuk rá a magokat, majd fedjük le 1-2 mm vastag föld- vagy homokréteggel. Öntözzük meg, takarjuk le, pl. kartonpapírral, és ne engedjük kiszáradni a földet. A csírák kibújása után tegyük az edényt világos, 20-22 fokos helyre. Szabadföldi termesztés esetén március végétől júniusig szakaszosan vethetünk egy gondosan előkészített magágyba. Abeöntözést követően nedvesen tartott földből egy hét múlva kelnek ki a növénykék.

Mire figyeljünk?
Csíráztatáshoz biozsázsamagot, cserépben vagy ládában történő termesztéshez kertizsázsa-vetőmagot kell venni. Sötét helyen világos színű és B-vitaminban gazdag, míg világos helyen, pl. az ablakpárkányon üde zöld és C-vitaminban gazdag csírák fejlődnek. A csírákat a legajánlatosabb a 3-4. napon fogyasztani, mert ilyenkor ugrásszerűen megnő azA-, B-, C- és E-vitamin-tartalmuk.

Felhasználása
Csíráját salátába, müzlibe keverhetjük és szendvicsre, levesre, főzelékre szórhatjuk. Fiatal hajtásai
vajas kenyérrel vagy levesnek, mártásnak elkészítve fogyaszthatók, továbbá kiválóak szendvicskrémbe, tojásos, sajtos és túrós ételek kiegészítésére, díszítésére.

A bioboltokban kapható speciális tálak búzafű, amaránt, lucerna, spenót, retek, csicseri borsó, szója vagy mungóbab csíráztatására is alkalmasak.

A gabonafélék és a ­hüvelyesek csírája 25%-kal több kalóriát tartalmaz, mint a hús, de nem hizlal, mert nincs benne zsír, nem emeli a koleszterinszintet. Ráadásul a ­csírákban nagy mennyiségben halmozódnak fel fontos aminosavak, amelyeket szervezetünk nem képes önállóan előállítani.

Forrás: www.lakaskultura.hu

- Hirdetés -